Egyéni vállalkozás
A legegyszerűbb vállalkozási forma, olyan magánszemélyeknek ajánlott, akik nem tudnak pénzt befektetni a vállalkozás elindításába, vagy kisebb forgalmú tevékenységet végeznek. Egyszerűsége ellenére érdemes figyelni arra, hogy egyes tevékenységi körökhöz végzettség szükséges, erről jó, ha tájékozódjunk, mielőtt belevágunk. Az egyéni vállalkozó mindennemű vele szemben fellépő követeléssel a teljes saját vagyonával felel, ezért azt javasoljuk, hogy mindenképpen keress fel egy könyvelőt, vagy egy jogászt, aki segítségedre lesz a vállalkozás elindításában.
Betéti társaság (bt.)
Bt. minimum két taggal indulhat, a társaság működése során végig szükség van egy beltagra és egy kültagra, bármelyik megszűnik, azzal a cég is megszűnik. A vállalkozás indításakor le kell a szerepeket szerződésben fektetni, hatalmas különbség van a bel-, és kültag felelőssége között. A beltag a teljes vagyonával felel, míg a kültag csupán a betett értékkel, illetve az üzlet vezetésére és képviseletére is csak a beltag jogosult, a kültagok csendestársként vannak jelen. Mindenképpen rendelkeznie kell alaptőkével, melynek nagyságáról törvény nem rendelkezik. A tagok vagyoni betéteiből tevődik össze.
Korlátolt felelősségű társaság (kft.)
Indulásához 3 millió forint alaptőkére van szükség, ez tagonként meghatározott minimum összegű apportot vagy törzsbetétet jelenthet. A nyereséget a törzsbetétek arányában osztják szét a tagok között. Az induláshoz egy tag is elegendő, és kizárólag az ügyvezető és a vezető beosztásban lévő tagok felelnek a teljes vagyonukkal. Az alapításához kötelező társasági szerződést kötni. A kft. működése érdekében taggyűlést kell létrehozni, és a döntéseket általuk lehet meghozni. A társaság megszűntetéséhez vagy egy tag kizárásához a taggyűlés legalább háromnegyedes döntési többsége szükséges.
Részvénytársaság (nyrt. és zrt.)
Jóval magasabb elvárásokkal bír, mint a fentebb felsoroltak, elegendő csak az alaptőke összegeire rápillantani: nyilvános alapításnál minimum 20 millió Ft, zártkörű alapításnál 5 millió Ft szükséges.
Különbség a nyílt és a zárt alapítás között:
Nyílt alapítás: a részvények nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra vagy nyilvános értékesítésre.
Zárt alapítás: a részvények nem kerülnek nyilvános forgalomba, az alapítók a társaság összes részvényét maguk jegyzik.
A részvény itt tagsági jogot jelent. Egy olyan értékpapír, mely igazolja, hogy a tulajdonosa hozzájárult a cég tőkéjéhez, ezzel jogot formálva arra, hogy neki is tulajdoni része legyen a cégben.
Mi a különbség az adózási formák között?
Tételes költség elszámolás: ebben az esetben gyűjteni kell a számlákat, a bevétel és költség függvénye lesz az adó mértéke. A Kft. vagy a Bt. is adózhat így.
Bevétel alapú elszámolás: ekkor nem kell eltenni a számlákat, bevétel alapon történik az adózás. Ilyen adózási forma például a KATA.
ELSŐ LÉPÉSEK INDULÁSKOR:
Ha megvan a cégforma, akkor érdemes egy jó cégnevet is választani, persze ha nem egyéni vállalkozók leszünk, mert ott a saját nevünkön működünk. Ha a cégnév is eldőlt, fel kell keresni egy ügyvédet, aki megszerkeszti a társasági okiratot. Majd be kell jelentened a cég alapítását az illetékes cégbíróságon egy formanyomtatvány kitöltésével. Ha megkaptad a cégbejegyző végzést, nyolc napon belül bankszámlát kell nyitnod, és amennyiben szükséges, erre a számlára kell a jegyzett törzstőkét befizetni. A bankban igazolnod kell a vállalkozás indítás folyamatát, így mindenképpen vidd magaddal a létesítő okiratot, és a cégbíróság által megküldött tanúsítványt. A tényleges indulást követően be kell adnod az adóbejelentő nyomtatványokat a megadott hatóságokhoz. Az egyéni vállalkozás indítása lóg ki egyedül a sorból, ha ev. leszel, akkor elegendő egy ügyfélkapu regisztráció, melyen keresztül magad is elindíthatod a vállalkozást.
